A kutat�sok szerint, az els� emberek, az �skorban telepedtek le jap�nba,  i. e. 30 000 k�r�l. A 14 �vezredb�l val� f�lig-letelepedet id�szakb�l d�szes anyaged�nyek �s a fazekass�g ler�gibb darabjai maradtak a vil�gra. Jap�nba a r�zstermeszt�s a Jajoi-korszakban jelent meg, �s a K�naiak �s a Koreaiak vitt�k be az orsz�gba. Ebben a korszakban rohamosan fejl�d�tt a jap�n gazdas�g is, tov�bb� a fazekass�g egy �j form�ja is megjelent, a koh�szat. �rdekes, hogy a Jap�nokr�l sz�l�, els� �r�sos eml�k, a k�nai Han k�nyvb�l val�.A 3.sz�zadban Jap�n leger�sebb kir�lys�ga, a Jamataikoku, legal�bbis ezt �rj�k a koreai feljegyz�sek.

Az els� egys�ges korm�z�s megszil�rdul�s�t a 8.sz�zadban Nara-kor hozta el. K�szpontja a mai Nara, az az, az akoriban �gy nevezet Heidzs�kj� volt. A Jap�nok sz�pen lassan �tvett�k a k�nai adminisztr�ci�s rendszert. J� kacsolatban voltak k�n�val �s koreaval, k�z�l�k is, Szilla kir�lys�ggal (korea) �s a Tang-dinasztiv�l (k�na). Ebben a korszakban jelentek meg az els� irodalmi �r�sok, mint p�ld�ul olyan kr�nik�k, mint a Kodzsiki �s a Nihongi. Ezek azt magyar�zz�k, hogy hogyan sz�letett Jap�n, legend�kkal elmes�lve. Ezek szerint, az orsz�got Dzsimmu, az els� cs�sz�r, Amateraszu sint� napistenn� lesz�rmazottja alap�totta i. e. 660 febru�r 11-�n.

Amikor Kammu cs�sz�r uralkodott, 10 �ven kereszt�l (784-t�l) az uralkod� sz�khelye Nagaokakj�ban volt. Majd a f�v�rost, �jra �tk�lt�ztett�k Heiankj�ba (a mai Kiot�), ami a cs�sz�rok sz�khelye maradt t�bb mint ezer �vig. A cs�sz�r uralkodott, de az igazi hatalom m�g is csak a  Fudzsivara csal�dn�l volt. A cs�sz�ri udvar visszont, m�g ennek ellen�re is a f�nykor�t �lte. Ekkor alakult ki ugyan is a saj�tos irodalom, m�v�szet �s k�lt�szet. Ekkoriban sz�letett a mai Jap�n himnusz sz�vege is.

Jap�n feud�lis korszak�t egy �j uralkod� harcos oszt�ly, a szamur�j r�teg kialakul�sa jellemezte.Minamoto no Joritomot 1185-ben s�gunn� nevezt�k ki, miut�n legy�zte a szint�n szamur�jokb�l �ll� Taira kl�nt. Sz�khely�t Kamakur�ba helyezte. Joritomo hal�la ut�n a H�dzs� kl�n tagjai lettek a s�gunok r�gensei. A Kamakura-korszakban kezdett terjedni a szamur�jok k�r�ben a K�n�b�l behozott zen buddhizmus. A 13. sz�zadban Jap�nt k�tszer is mongolok t�madt�k meg, de puszt�t� viharok miatt nem j�rtak sikerrel. Ezeket a viharokat a jap�nok isteni seg�ts�gnek hitt�k �s kamikadz�nek („isteni sz�l”) nevezt�k el. 1333-ban Go-Daigo cs�sz�r Kemmu restaur�ci�ja v�get vetett a Kamakura-s�gun�tusnak, de a cs�sz�r terve, hogy visszaa�ll�tsa az uralkod� r�gi hatalm�t, nem val�sult meg. H�rom �vvel k�s�bb Asikaga Takaudzsi megfosztotta a tr�nt�l Go-Daig�t. A r�k�vetkez� Asikaga-s�gun�tus nem tudta ir�ny�tani az orsz�g t�bb tucatnyi feud�lis hadur�t, a daimj�kat. 1467-ben kit�rt a polg�rh�bor� �s kezdet�t vette a hadakoz� fejedelems�gek kora, a Szengoku-korszak.

A 16. sz�zadban Portug�li�b�l jezsuita misszion�riusok �s keresked�k �rkeztek Jap�nba. A jap�nok nanbanoknak („d�li barb�r”) nevezt�k �ket. Megindult a kereskedelem Jap�n �s a nyugat k�z�tt.

Oda Nobunaga a 16. sz�zad m�sodik fel�ben sz�mos daimj� ter�let�t h�d�totta meg Eur�p�b�l beszerzett fegyverekkel, de miel�tt egyes�thette volna az eg�sz orsz�got, 1582-ban mer�nylet �ldozata lett. Nobunag�t h� t�mogat�ja, Tojotomi Hidejosi k�vette, aki 1590-ben v�g�l egyes�tette Jap�nt. Hidejosi k�tszer is megsz�llta Kore�t, de sz�mos koreaiakt�l �s Ming-dinasztiabeli k�naiakt�l elszenvedett veres�g majd Hidejosi hal�la miatt 1598-ban a jap�nok elhagyt�k Kore�t.
Tokugava Iejaszu, az els� Tokugava s�gun

Hidejosi hal�la ut�n Tokugava Iejaszu lett az orsz�g t�nyleges ura, aki ett�l kezdve Ed�b�l ir�ny�totta Jap�nt. Az 1600-as szekigaharai csat�ban legy�zte az ellens�ges kl�nokat. H�rom �vvel k�s�bb s�gunn� nevezte ki mag�t �s ezzel kezdet�t vette a Tokugava-s�gun�tus kora. Jelent�s befoly�sa volt a cs�sz�r �s udvara, a hadurak, valamint a vall�si vezet�k felett is, de a kereszt�ny daimj�k �s ter�leteik felett fokozatosan meggyeng�lt az uralma. Elkezdt�k korl�tozni a kereskedelmet, misszion�riusokat �s m�s kereszt�nyeket v�geztek ki, megkezd�d�tt a katolikusok �ld�z�se, v�g�l 1639-t�l a k�lf�ldiekkel val� keresked�st szinte teljesen betiltott�k. Jap�n ezzel t�bb mint k�t �vsz�zadra elszigetelte mag�t a k�lvil�gt�l.

Az �let legt�bb ter�let�t korl�tozt�k. Ennek ellen�re a belf�ldi kereskedelem vir�gzott, megn�tt a mez�gazdas�gi termel�s, fejl�dtek a v�rosok. Szent�lyeket, templomokat, kast�lyokat �s er�d�ket �p�tettek. Fellend�lt a kultur�lis �let is, terjedt az irodalom, a filoz�fia, a kabuki sz�nj�tsz�s �s az ukijo-e fametszetek k�sz�t�se. A 18. sz�zadt�l a fejl�d�snek azonban g�tat vetettek a magas ad�k, az �venk�nti term�szeti katasztr�f�k �s az �h�ns�gek, emellett a korm�nyzat p�nz�gyi helyzete is romlott.
Szamur�jok a Bosin-h�bor�ban
Searchtool right.svg   B�vebben: Jap�n Birodalom

Az elszigetelts�gnek 1854-ben szakadt v�ge, amikor Matthew C. Perry sorhaj�kapit�ny vezet�s�vel amerikai hadihaj�k �rkeztek Jap�nba. A megk�ttetett kanagavai egyezm�ny �rtelm�ben az orsz�g megnyitotta kapuit a vil�g el�tt. T�bb hasonl�, Jap�n sz�m�ra kedvez�tlen szerz�d�s a nyugati hatalmakkal gazdas�gi �s politikai v�ls�got eredm�nyezett. 1867-ben Tokugava Josinobu s�gun a cs�sz�r jav�ra lemondott hatalm�r�l, �m ezt nem mindenki fogadta el. Kit�rt a polg�rh�bor�, amely v�g�l v�g�rv�nyesen megbuktatta a s�gun�tust. Meidzsi cs�sz�r reformjaival egy k�zpontos�tott �llamot hozott l�tre �s vissza�ll�totta az uralkod�i h�z hatalm�t �s tekint�ly�t. Jap�n �tvette a nyugat politikai, igazs�gszolg�ltat�si �s katonai rendszer�t. Az elmaradott, feud�lis orsz�gb�l r�vid id� alatt iparosodott nagyhatalom lett. Hogy fedezze sz�ks�gleteit, h�bor�kat ind�tott a szomsz�dos ter�letek megszerz�s�re. Az els� k�nai–jap�n h�bor� �s az orosz–jap�n h�bor� gy�zelmei ut�n Jap�nhoz csatolt�k Tajvant, Kore�t �s Szahalin d�li r�sz�t.
Hirosima az atomt�mad�s ut�n

A 20. sz�zad elej�n a r�vid Tais�-korszakot be�rny�kolta Jap�n terjeszked�se �s militariz�ci�ja. Az orsz�g az els� vil�gh�bor�ban a gy�ztes antanthatalmak oldal�n �llt, �gy a h�bor� ut�n tov�bb n�velhette befoly�s�t �s ter�let�t. Jap�n folytatta terjeszked� politik�j�t, amelynek r�szek�nt 1931-ben elfoglalta Mandzs�ri�t. A nemzetk�zi k�z�ss�g nemtetsz�s�t fejezte ki a megsz�ll�s miatt, ez�rt Jap�n k�t �vvel k�s�bb kil�pett a N�psz�vets�gb�l. 1936-ban a hitleri n�ci N�metorsz�g �s Jap�n al��rta az antikomintern paktumot, �t �vvel k�s�bb pedig csatlakozott a tengelyhatalmakhoz.

M�g 1937-ben Jap�n elfoglalta K�na �jabb r�sz�t, ami miatt az Egyes�lt �llamok olajembarg�t l�ptetett �rv�nybe a birodalommal szemben.[9] 1941. december 7-�n a jap�nok megt�madt�k a Pearl Harbor-i amerikai haditenger�szeti t�maszpontot, valamint hadat �zentek az Egyes�lt �llamoknak �s Nagy-Britanni�nak. Ez az esem�ny volt az oka, hogy az Egyes�lt �llamok bel�pett a m�sodik vil�gh�bor�ba. Miut�n 1945-ben Hirosim�t �s Nagaszakit amerikai atombomba puszt�totta el, ezenfel�l a Szovjetuni� is megt�madta Jap�nt, augusztus 15-�n az orsz�g kapitul�lt.

A h�bor� Jap�nban �s a csendes-�ce�ni r�gi� t�bbi orsz�g�ban ember�letek milli�it k�vetelte. Az ipar �s az infrastrukt�ra romokban hevert. A sz�vets�gesek t�bb milli� jap�nt telep�tettek vissza a f� szigetekre. A toki�i perben �t�letet mondtak a jap�n hadvezet�s nagy r�sze felett, b�r az emberk�s�rleteket v�gz� biol�giai kutat�egys�g �s cs�sz�ri csal�d tagjai a v�dak al�l mentess�get kaptak.

1947-ben Jap�n �j, pacifista alkotm�nyt fogadott el. A sz�vets�ges megsz�ll�s hivatalosan a San Francisco-i egyezm�ny �letbel�p�s�ig, 1952-ig tartott. N�gy �v m�lva az orsz�g bel�phetett az Egyes�lt Nemzetek Szervezet�be. T�bb �vtizeden kereszt�l Jap�n hihetetlen gazdas�gi n�veked�st tudott produk�lni, aminek k�sz�nhet�en a vil�g m�sodik legnagyobb gazdas�gi hatalm�v� v�lt. Az 1990-es �vekre a fejl�d�s megtorpant, a gazdas�g s�lyos v�ls�gba zuhant, a javul�s els� jelei pedig csak a 21. sz�zad elej�n mutatkoztak.

Forr�s: wikip�dia