- Sebastian, áll még az egyezségünk?
- Nem, úrfi.
- Miért nem?
- Mert az előbb ült le.
_____________________________
- Sebastian, esznek a kanibálok angyalokat?
- Nem, Úrfi.
- Akkor milyen szárnyas szerepel az étlapjukon?
_____________________________
- Sebastian, ez a sétabot túl hosszú nekem.
- Semmi gond, Úrfi, majd levágunk az aljából.
- Ne az aljából vágj le! Felül hosszú!
_____________________________
- Úrfi... csipog a citrom?
- Nem, Sebastian.
- Akkor a teába egy kanárit csavartam.
_____________________________
- Sebastian, a kurva anyádat!
- Máris hozom, Úrfi.
_____________________________
- Sebastian, hozd be a baltámat!
- Miért, Úrfi?
- Embert akarok belőled faragni.
_____________________________
Sebastian és Ciel a tengerparton.
- Sebastian, feküldj a hullámra! - Sebastian 30 évet kapott.
_____________________________
- Sebastian, fesd kékre a kastély tetejét!
- Miért, Úrfi?
- Ma este Kékestetőn akarok aludni.
_____________________________
- Sebastian, tegyél a tűzre!
- Székestül, úrfi?
_____________________________
Kint nagyon esik az eső. Ciel kinyitja az ablakot, és kikiált:
- Sebastian, te ázol odakint?
- Dehogy teázom, be akarok menni!
_____________________________
- Sebastian, ugorj le a boltba tejért.
- Igen uraaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa....
_____________________________
- Claude, maga komornyik?
- Igen, Mester! - feleli Claude.
- Akkor veszek fel egy vidámnyikot is!
_____________________________
- Jó estét, Meirin! Mondja, itthon van a gróf úr?
- Igen.
- Elizabeth kisasszonnyal?
- Nem! A gróf úr nyal!
_____________________________
- Bard vidítsd fel a macskát!
- Igenis Sebastian!
Bard kiviszi a macskát megfogja a farkát, és elkezdi pörgetni a feje fölött.
A nagy nyávogásra kijön a komornyik.
- Nem azt kértem, hogy pörgesd a fejed fölött a macskát, hanem azt hogy, vidítsd fel!
- Tudom Sebastian, de hogy fog örülni ha elengedem!
_____________________________
- Sebatsian, hozz nekem lovat, nyilat, szüttyőt, parittyát!
- Miért, Úrfi?
- Álmos vagyok.
_____________________________
- Sebastian, te tökéletes inas vagy. Már két éve minden este pontban ötkor felhozod a teámat az emeleti szobámba, és soha egy cseppet sem löttyintettél ki. Áruld el, hogy vagy képes ezt megcsinálni?
- Ó úrfi, nagyon egyszerűen. A lépcső alján felszívom a pofazacskómba, majd amikor az emeletre érek, óvatosan visszaköpöm.
_____________________________
Sebastian és Ciel vonaton utaznak.
- Sebastian, hol vagyunk?
Sebastian kinéz, és lát egy táblát: "Mogyoród".
- A mogyoróján, Ifjú Mester.
_____________________________
- Sebastian… egy légy úszik a levesben!
- Hozzak neki úszógatyát, Úrfi?
_____________________________
- Bard! Miért dobtad bele az Ifjú Mester óráját a gőzölgő fazékba?
- Mert fő a pontosság, Sebastian!
_____________________________
- Sebastian! Gyújtsa föl a szomszéd grófnő házát!
- De minek, Úrfi?
- Mert háztűznézőbe akarok menni hozzá.
_____________________________
- Sebastian, mi volt ez a nagy csattanás?
- Hasad a hajnal, Ifjú Mester.
_____________________________
- Sebastian, mit csinálsz azzal a kefével?
- Az őrület határát súrolom, Úrfi!
_____________________________
- Sebastian, vadászni megyünk.
- De úrfi, Lady Elizabeth alszik!
- Nem baj, majd lábujjhegyen fogunk lőni.
_____________________________
- Sebastian, öntözzön meg!
- Minek Úrfi?
- Ki akarok kelni magamból!
_____________________________
- Sebastian, kóstolja meg ezt a konyakot! Mit talál benne furcsának?
- Azt, hogy megkínált vele Úrfi!
_____________________________
- Sebastian... miért tetted az újságokat a hűtőbe?
- Hogy a hírek frissek maradjanak, Úrfi!
_____________________________
- Sebastian! Nem jó a teaszűrő, valami baj van vele!
- Majd elviszem szűrővizsgálatra, Úrfi!
_____________________________
- Sebastian, kaparászik a negró?
- Nem, Úrfi.
- Akkor egész éjjel egy csótányt szopogattam...
Forrás: //kuroshitsuji.gportal.hu/gindex.php?pg=33258214
|